Hőmérséklet átváltása: Celsius, Fahrenheit, Kelvin
Utoljára frissítve:
°F = °C × 9/5 + 32- A víz megfagy 0 °C = 32 °F
- Testhőmérséklet 37 °C = 98,6 °F
- A víz forr 100 °C = 212 °F
- -40 °C = -40 °F
Összes eredmény
Gyorstáblázat: Celsius → Fahrenheit
| Érték (°C) | Eredmény (°F) |
|---|---|
| -40 °C | -40 °F |
| -20 °C | -4 °F |
| -10 °C | 14 °F |
| 0 °C | 32 °F |
| 10 °C | 50 °F |
| 20 °C | 68 °F |
| 25 °C | 77 °F |
| 30 °C | 86 °F |
| 37 °C | 98,6 °F |
| 40 °C | 104 °F |
| 100 °C | 212 °F |
Hogyan váltsunk át hőmérsékleti egységeket
A hőmérséklet átváltására a hétköznapokban, a konyhában, a tudományban és utazáskor is szükség van. A leggyakoribb a Celsius-fok (°C) és a Fahrenheit-fok (°F) közötti átváltás. A Celsiust a legtöbb országban használják, a Fahrenheitet főleg az Egyesült Államokban. Celsiusról Fahrenheitre úgy vált át, hogy megszorozza 9/5-del (vagyis 1,8-del), és hozzáad 32-t. Fahrenheitről Celsiusra úgy, hogy kivon 32-t, és megszorozza 5/9-del. A kelvin (K) a termodinamikai hőmérséklet SI-mértékegysége, amelyet a tudományban és a műszaki életben használnak. Skálája az abszolút nulla foknál kezdődik (0 K = −273,15 °C). A Rankine-skála a Kelvin-skála angolszász megfelelője.
Hétköznapi hőmérsékletek
Viszonyítási pontok, amelyekre tényleg rákeresnek, a fagyasztótól a sütő fokozatáig. A Celsius és a Fahrenheit −40°-nál találkozik.
| Helyzet | °C | °F | K |
|---|---|---|---|
| Abszolút nulla fok | -273,15 | -459,67 | 0 |
| A folyékony nitrogén forráspontja | -195,8 | -320,44 | 77,35 |
| Otthoni fagyasztó | -18 | -0,4 | 255,15 |
| A víz megfagy | 0 | 32 | 273,15 |
| Hűtőszekrény | 4 | 39,2 | 277,15 |
| Szobahőmérséklet | 21 | 69,8 | 294,15 |
| Emberi test | 37 | 98,6 | 310,15 |
| Láz | 38,5 | 101,3 | 311,65 |
| Forró fürdő | 40 | 104 | 313,15 |
| Finn szauna | 80 | 176 | 353,15 |
| A víz forr (tengerszint) | 100 | 212 | 373,15 |
| Sütő, közepes hő | 180 | 356 | 453,15 |
| Sütő, erős hő | 220 | 428 | 493,15 |
| Gyertyaláng | 1000 | 1832 | 1273,15 |
| A Nap felszíne | 5505 | 9941 | 5778,15 |
A hőmérsékleti skálák története
Eleinte minden hőmérő a készítője saját viszonyítási pontjait használta. Nagyjából három évszázad telt el, mire ezektől a versengő hőmérőktől eljutottak egy rögzített természeti állandón alapuló meghatározásig.
- Daniel Gabriel Fahrenheit a Royal Society Philosophical Transactions című folyóiratában írta le skáláját: a 0 a jég, a víz és a só keveréke volt, a 32 a jég és a víz só nélkül, a 96 pedig egy egészséges ember hőmérséklete.
- Anders Celsius 100 fokos skálát tett közzé, amelyen a 0 a víz forráspontja, a 100 pedig a fagyáspontja volt.
- –1745 A skálát megfordították a mai irányba: 0 a fagyás, 100 a forrás. Az érdemet több embernek tulajdonítják, köztük Jean-Pierre Christinnek Lyonban és Carl von Linnének Uppsalában.
- William Thomson, a későbbi Lord Kelvin „abszolút” hőmérsékleti skálát javasolt, amely egyetlen konkrét anyag tulajdonságaitól sem függ.
- Thomson és James Joule javasolta azt az abszolút skálát, amelyen a mai kelvin alapul; nullpontja az abszolút nulla fok, vagyis a lehető legalacsonyabb hőmérséklet, amelyet meg lehet közelíteni, de soha nem lehet elérni.
- William Rankine Fahrenheit-fok nagyságú fokokban, az abszolút nulla foktól számolva adta meg a hőmérsékletet; a skálát később róla nevezték el.
- Nemzetközileg elfogadták a „Celsius-fok” elnevezést a „centigrádfok” helyett.
- Az egység neve kelvin lett, jele K, a „Kelvin-fok” (°K) helyett.
- A kelvint újra meghatározták: a Boltzmann-állandót pontosan 1,380649 × 10⁻²³ J/K értéken rögzítették.
Források:
- BIPM: SI Brochure, 9th ed. (2019) (új lapon nyílik meg)
- BIPM: CIPM 1948, "degree Celsius" (új lapon nyílik meg)
- BIPM: 26th CGPM (2018), Resolution 1 (új lapon nyílik meg)
- NIST: Guide to the SI, Appendix B.9 (új lapon nyílik meg)
- Fahrenheit, Philosophical Transactions 33 (1724) (új lapon nyílik meg)
- Svenskt biografiskt lexikon: Anders Celsius (új lapon nyílik meg)