Sűrűség átváltása: kg/m³, g/cm³, lb/ft³
Utoljára frissítve:
1 kg/m³ = 0,001 g/cm³Könnyebb a levegőnél: felszállna, mint egy léggömb.
Egy kilogramm belőle egy 1 m élű kockát tölt meg, egy kilogramm víz egy 10 cm élű kockát.
A sűrűség azt mondja meg, milyen nehéz valami a méretéhez képest: egy liter víz 1 kg, egy liter arany több mint 19 kg. Ami a víznél kevésbé sűrű, úszik benne, ami sűrűbb, elsüllyed.
Összes eredmény
Gyorstáblázat: Kilogramm per köbméter → Gramm per köbcentiméter
| Érték (kg/m³) | Eredmény (g/cm³) |
|---|---|
| 1 kg/m³ | 0,001 g/cm³ |
| 100 kg/m³ | 0,1 g/cm³ |
| 500 kg/m³ | 0,5 g/cm³ |
| 789 kg/m³ | 0,789 g/cm³ |
| 1000 kg/m³ | 1 g/cm³ |
| 1025 kg/m³ | 1,025 g/cm³ |
| 2700 kg/m³ | 2,7 g/cm³ |
| 7874 kg/m³ | 7,874 g/cm³ |
| 8960 kg/m³ | 8,96 g/cm³ |
| 11 340 kg/m³ | 11,34 g/cm³ |
| 19 320 kg/m³ | 19,32 g/cm³ |
A sűrűségátváltásról
A sűrűség egy anyag egységnyi térfogatra jutó tömege. SI-mértékegysége a kilogramm per köbméter (kg/m³). A mindennapokban és a laboratóriumban gyakran használják a gramm per köbcentimétert (g/cm³): a víz sűrűsége 4 °C-on pontosan 1 g/cm³, vagyis 1000 kg/m³. Egy test úszik, ha sűrűsége kisebb, mint az őt körülvevő folyadéké. Tájékoztató értékek: levegő körülbelül 1,2 kg/m³, fa körülbelül 500–900 kg/m³, alumínium körülbelül 2700 kg/m³, vas körülbelül 7874 kg/m³, ólom körülbelül 11 340 kg/m³, arany körülbelül 19 320 kg/m³.
Gyakori anyagok sűrűsége
Jellemző sűrűségek szobahőmérsékleten és normál légnyomáson, hacsak a sor mást nem jelez. A viszonyítási pont a víz: pontosan 1 g/cm³, azaz 1000 kg/m³, 4 °C-on.
| Anyag | kg/m³ | g/cm³ | lb/ft³ |
|---|---|---|---|
| Levegő (20 °C) | 1,204 | 0,001204 | 0,07516 |
| Parafa | 240 | 0,24 | 14,98 |
| Fenyőfa | 500 | 0,5 | 31,21 |
| Benzin | 745 | 0,745 | 46,51 |
| Etanol | 789 | 0,789 | 49,26 |
| Gázolaj | 840 | 0,84 | 52,44 |
| Olívaolaj | 915 | 0,915 | 57,12 |
| Jég (0 °C) | 917 | 0,917 | 57,25 |
| Víz (4 °C) | 1000 | 1 | 62,43 |
| Tengervíz | 1025 | 1,025 | 63,99 |
| Tej | 1030 | 1,03 | 64,3 |
| Méz | 1420 | 1,42 | 88,65 |
| Homok (száraz) | 1600 | 1,6 | 99,88 |
| Tégla | 1900 | 1,9 | 118,6 |
| Beton | 2400 | 2,4 | 149,8 |
| Üveg | 2500 | 2,5 | 156,1 |
| Alumínium | 2700 | 2,7 | 168,6 |
| Gránit | 2750 | 2,75 | 171,7 |
| Titán | 4500 | 4,5 | 280,9 |
| Acél | 7850 | 7,85 | 490,1 |
| Vas | 7874 | 7,874 | 491,6 |
| Réz | 8960 | 8,96 | 559,4 |
| Ezüst | 10 490 | 10,49 | 654,9 |
| Ólom | 11 340 | 11,34 | 707,9 |
| Higany | 13 534 | 13,53 | 844,9 |
| Arany | 19 320 | 19,32 | 1206 |
| Platina | 21 450 | 21,45 | 1339 |
A sűrűség és a kilogramm története
A víz volt a metrikus rendszer első tömegmértéke: a grammot egy köbcentiméter víz tömegeként határozták meg, ezért áll a víz sűrűsége olyan közel a kerek 1 g/cm³-hez.
- Egy francia mértékügyi törvény a grammot a méter század részének köbével egyenlő térfogatú tiszta víz súlyaként határozta meg, az olvadó jég hőmérsékletén.
- Egy platinahenger, az archívumi kilogramm lett a tömeg etalonja; a vízre épülő meghatározás csak arra kellett, hogy beállítsák a méretét.
- Egy új nemzetközi prototípus, egy platinából és irídiumból készült, az archívumi kilogrammhoz igazított henger lett az egész világ kilogrammja.
- A kilogrammot a Planck-állandó értékének rögzítésével határozták meg újra, így a tömeg egysége ma egy természeti állandón nyugszik, nem egy tárgyon.
Források: